Száz éve született Szabó Magda

1917. október 5-én, azaz idén száz éve született a 20. század legismertebb magyar írónője, Szabó Magda. Bár munkái több mint negyven országban és harminc nyelven jelentek meg, a Magyarországon rendkívül népszerű írónőre 2003-as franciaországi prix Femina étranger irányította rá a nemzetközi figyelmet. Legismertebb művét, Az ajtót a 20. század legfontosabb regényei között tartják számon.

SzaboMagda Artikel

Szabó Magda 1964-ben. Fotó: Hunyady József, Fortepan

Szabó Magda debreceni református családban született – gyermekkorának városa, a „kálvinista Róma” sajátos polgári kultúráját egész életében magáénak vallotta. 1935-ben érettségizett, majd 1940-ben a nem sokkal korábban alapított Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.

A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Első verseskötete, a Bárány 1947-ben jelent meg, ezt két évre rá követte a Vissza az emberig. 1949-ben megkapta a kor legfontosabb irodalmi díját, a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott; ebben az évtizedben egy budapesti gimnázium tanáraként dolgozott.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

1958-ban megjelent ifjúsági regénye, a Mondják meg Zsófikának komoly népszerűséget, a rákövetkező évben megjelent Freskó pedig szakmai elismerést is hozott az irodalmi pályára visszatérő Szabó Magdának. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal. Talán legismertebb műve, a nagy nemzetközi sikereket elért, 1987-ben írt Az ajtó e két témát ötvözi. A könyvből 2012-ben az Oscar-díjas Szabó István rendező forgatott filmet.

1977-ben Debrecen díszpolgárává avatták, a rákövetkező évben pedig Kossuth-díjat kapott. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 2001-ben az újraalapított Magyar Corvin-láncot, 2003-ban Prima Primissima-díjat ítéltek neki.

Születésének 100. évfordulóján Magyarországon többek közt a Petőfi Irodalmi Múzeum eleveníti fel alakját, az „Annyi titkom maradt…” című kiállítással.