Konrad Wolf-díj Mészáros Mártának 

 

2017-ben a berlini Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díját a világszerte elismert magyarországi rendezőnőnek, Mészáros Mártának ítélték oda. Mészáros Márta a második magyar a díjazottak között, 2011-ben ugyanis Tarr Béla részesült az elismerésben.

MészárosMarta Artikel
Mészáros Márta. Fotó: Stekovics Gáspár

A Konrad Wolf-díjat 1986 óta évente adományozza az intézmény, mellyel az előadó- vagy a film- és médiaművészet területén nyújtott kiemelkedő művészeti teljesítményeket honorálják – a hírnév mellett 5000 euró pénzjutalommal. A kitüntetés elnevezése az intézmény elődszervezetének, az NDK Művészeti Akadémiáját hosszú ideig vezető filmrendezőnek, Konrad Wolfnak állít emléket. Az elismerést olyan alkotók vehették át a korábbiakban, mint például Michael Haneke (1998) vagy Lars von Trier (2004).

Az idei díjátadó október 18-án, Berlinben lesz, melyen a köszöntő beszédet a Művészeti Akadémia elnöke, Jeanine Meerapfel filmkészítő fogja tartani. A zsűrinek tagja volt Bettina Böhler (a Művészeti Akadémia tagja, vágó), Gisela Tuchtenhagen (operatőr, dokumentumfilm-rendező), illetve Tamara Trampe (filmkészítő, dramaturg). A zsűri értékelése szerint a Mészáros Márta által elkészített mintegy 60 film megmutatja azt a szűnni nem akaró törekvést, ahogyan a művész kifejezésmódot keres saját élettörténetéhez, illetve a huszadik századi emberi sorsok bemutatásához. „Két világháború, a sztálini idők tisztogatásai, az 1956-os magyar forradalom leverése mind-mind formálták a társadalmat. A félelem és a bizalmatlanság, az elfojtások és a felejtés szükségessége átjárjak az emberi kapcsolatokat, akár a méreg. Mészáros Márta munkái azonban az egyén erejét keresik és az ellenállást. (…) Ez a pontos tudás, illetve a főszereplők – túlnyomórészt nők – körüli miliő formálták az alkotó esztétikáját, amely napjainkban is meggyőző erejű és megható.”

Mészáros Márta 1931-ben született, Budapesten. Ötéves volt, amikor szüleivel elhagyták az országot és a Szovjetunióba (a mai Kirgizisztánba) költözték. Édesapja, Mészáros László szobrászművész a sztálini terror áldozata lett 1938-ban, édesanyja pedig nem sokkal később tífuszban halt meg, így Mészáros Mártát nevelőanya nevelte fel. 1946-ig a Szovjetunióban maradt, Moszkvában egyike volt azon kevés nőknek, akik rendezést tanultak a főiskolán. Visszatérve Magyarországra rövid- és dokumentumfilmeket kezdett rendezni, majd 1968-ra elkészült az első játékfilmje: az Eltávozott nap címmel. Jellemző Mészáros műveire az elválaszthatatlan kötődés saját élettörténetéhez és tapasztalataihoz, illetve Magyarország történetéhez, amelyet dokumentarista anyagok és fikcionális tartalom összjátékával dolgoz fel. Különösen igaz ez az 1980-as években készült Napló-trilógiájára (Napló gyermekeimnek, Napló szerelmeimnek, Napló apámnak, anyámnak), melyek megmutatják, milyen jól tud országának krónikása lenni.

Mészáros Márta munkáit világszerte számos díjjal méltatták; 1975-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az Örökbefogadás című filmje Arany Medve-díjas lett, 2007-ben az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Berlinale Kamera-díjjal jutalmazták életművét. Mindemellett számos díjat ítéltek oda alkotásainak más filmfesztiválokon is, többek között Cannesban, Velencében, Moszkvában, Karlovy Varyban, illetve Chicagóban.

Mészáros Márta jelenleg Budapesten él.

 

Díjátadó:
2017. október 18, szerda, 19:00 – ingyenes belépés
Művészeti Akadémia, Hanseatenweg 10, Berlin-Tiergarten
Az ünnepély zárásaként az Eltávozott nap című filmet vetítik le.