Nyolcvan éves Szabó István filmrendező

 

Idén nyolcvan éve, hogy 1938. február 18-án megszületett Szabó István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. Nevét legkésőbb az 1982-ben Oscar-díjjal elismert Mephisto óta mindenki ismeri Magyarországon – ez volt az első magyar film, amely elnyerte a nagy presztízsű kitüntetést. 

szaboistvan80 3 Artikel
Szabó István az Osztrák Filmdíj átadásán 2017-ben. Fotó: Manfred Werner, Wikimedia Commons

Szabó István Máriássy Félix osztályában tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen, osztályában többek. Itt készült első filmjei sajnos elvesztek, 1962-es diplomafilmje, a Koncert azonban előrevetítette későbbi sikereit, és díjat nyert az oberhauseni filmfesztiválon. Ebben az időben házasodott össze Gyürey Verával, aki később a Filmarchívum igazgatójaként töltött be komoly szakmai szerepet.

Szabó első munkahelye a Híradó- és Dokumentumfilmgyár lett, itt csatlakozott a nem sokkal korábban alapított Balázs Béla Stúdió kollektívájához. Itt készült rövidfilmjei a francia és a lengyel új hullám hatását mutatják. 1962-től a Hunnia Filmgyár munkatársa, és komolyabb munkákra is lehetősége nyílik. Első három nagyjátékfilmje, az Álmodozások kora, az Apa és a Szerelmesfilm önéletrajzi ihletésű, a személyes történeteket a kortárs eseményekben sodródó szereplők oldaláról bemutató munkák.

„Ezek a filmek közel voltak ’56-hoz, és ezeknek az ’56-képe őszintébb volt, mint a mai átszínezett képek. Valóban ez volt az én közvetlen élményem: az eufória és a félelem, a szorongás keveréke. A világháború még közel volt, a kilőtt tankok, a kiégett villamosok, a szétlőtt házak, a fákra akasztott emberek látványa nagyon is ismerős volt. Az én filmjeim nem ítélkeznek, nem elemzik ’56-ot, hanem emlékekről beszélnek. Primer emlékekről. Meg kell mondjam, hogy ebbe sem szólt bele senki. Az Álmodozások korának minden kockáját úgy forgathattam le, ahogy kívántam.”
Szabó István az Álmodozások koráról a Beszélőben, 1997

Miután főnöke, Herskó János 1970-ben az emigrációt választotta, Szabó visszatért Nemeskürty István vezette korábbi munkahelyére. Itt készült következő három nagyjátékfilmje, a Tűzoltó utca 25., a Budapesti mesék és a Bizalom. Az utolsó különösen nagy váltást jelent a hagyományos filmnyelv irányába, előkészítéseként a az 1980-as évek három nagy nemzetközi koprodukciós filmjének.

Az 1982-ben készült Mephisto forgatókönyvét Szabó Dobai Istvánnal közösen írta. A film Hendrik Höfgen, a náci hatalommal megalkuvó színész sorsát mutatja be Klaus Maria Brandauer nagyszerű játékán keresztül. Bár a Bizalom című munkáját is Oscar-esélyesnek tartották, végül is ez a film nyerte el a díjat, amelyet Szabó személyesen vehetett át Los Angelesben.
szaboistvan80 2 Artikel
Szabó István a Mephisto berlini bemutatóján a Haus Ungarnban, 1981-ben

„A film egy különös jellemű ember »élveboncolása«, aki nem tud másképpen élni, csak akkor, ha mindig sikere van, ha mindenki neki tapsol. Annak az oldalára áll, annak tesz a kedvére, aki ezt a sikeres utat egyengetni tudja, s nem érdekli az sem, hogy közben milyen célokat szolgál. Csak forgatja a köpönyegét, s hajlong a neki tapsolóknak…”
Szabó István a Mephistóról, 1982
szaboistvan80 meghivo
A Haus Ungarn meghívója a Mephisto vetítésére, 1981

A hatalomnak való megfelelni vágyás, a beszorítottságban vergődő egyedi karakter sorsa Szabó két következő munkájával, a Redl ezredessel és a Hanussennel szélesedik trilógiává. A hazai kritika – különösen Szabó korábbi munkáinak fényében – nem fogadta pozitívan a nemzetközi koprodukcióban és forgalmazásra készült, újabb munkákat. Utóbb azonban kiderült, hogy ez is a Szabó életművében gyakran hivatkozott önéletrajzi vonalat erősíti, hiszen ő is azok közé tartozott, akik a politikai hatalom zsarolásában 1957-től hat éven keresztül jelentéseket írtak a titkosszolgálatnak. Az ügy 2006-os nyilvánosságra kerülését követően a magyar szellemi elit jelentős része nyilvánosan vállalta szolidaritását a rendezővel.

Míg a Találkozás Vénusszal, az amerikai világsztárral, Glenn Close-zal a főszerepben még a nemzetközi munkák közé illeszkedik, az 1991-ben bemutatott Édes Emma, drága Böbe már visszaközelít a magyar mikrokozmoszra: a rendszerváltás idején hirtelen „feleslegessé váló” két orosztanárnő sorsát mutatva be.
szaboistvan80 1 Artikel
Szabó István a Redl ezredes bemutatóján a berlini Haus Ungarnban (1985)

Az 1990-es években Szabó elsősorban televíziós produkciókkal és színpadi munkákkal foglalkozott. Az évtized végén készült új nagyjátékfilmje, A napfény íze újfent nemzetközi koprodukcióban készült, nagyszabású film, viszont hazai történetet: egy magyar zsidó család száz évét dolgozza fel a 20. században.

Az ezredforduló után négy filmet forgatott. A 2001-es Szembesítés Wilhelm Furtwängler karmester történetét dolgozza fel. A 2004-es Csodálatos Júlia, Anette Beninggel és Jeremy Irons-szal, Somerset Maugham könnyed vígjátékára épül. A magyar társadalomról ad tűpontos látletetet a Móricz fantasztikus regénye alapján készült, 2006-os Rokonok. Eleddig utolsó filmje, a 2012-ben bemutatott Az ajtó Szabó Magda híres regénye alapján készült, Helen Mirrennel és Martina Gedeck-kel a főszerepben.

Szabó István 1967-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben Kossuth-díjat kapott. 1996 óta Budapest díszpolgára. 2004-ben Prima-díjat, 2007-ben Jubileumi Prima Primissima-díjat kapott. A Magyar Mozgókép Mestere, 2014 óta a Nemzet Művésze.
---
A rendező 80. születésnapját Berlinben a Kino Arsenal, az Európai Filmakadémia és a Collegium Hungaricum Berlin közös rendezvénysorozata köszönti, 2018. február 2-8. között. További részletek itt.