2018. április 16. 20:00 | Montag Modus #18 This Is the Event and the Event is Many Things

 

Résztvevő produkciók:

Moritz Majce and Sandra Mann: Choros IV
Felix Mathias Ott: Klavier und Körper
Vass Imre: taking place
Zorka Wollny: The Hearing Trumpet

A Collegium Hungaricum Berlin április 16-án 20:00 órától mutatja be a Montag Modus performansz-művészeti sorozatának tavaszi epizódját helyspecifikus előadásokkal, hangkulisszákkal és koreográfia-kollázsokkal, melyek a legváltozatosabb módon töltik meg az ötemeletes épület kül- és beltereit.

MM18 Artikel0

Az est címválasztása, “This Is the Event and the Event is Many Things” egy Bart de Baere által kurált, 1994-es folyamatalapú kiállítás címére reflektál (“This Is the Show and the Show is Many Things”), amely egy időben változó formákat öltő, hordozható egységként értelmezi önmagát.

Az est meghívott produkciói nem a narratívára, hanem a jelenlét tudatos és aktív megélésére valamint a néző személyének térben betöltött szerepére fókuszálnak: valamennyi megkérdőjelezi a jelenlét percepcióját, a térérzékelés alternatív lehetőségeinek feltárásával.

A Montag Modus a CHB kéthavonta megrendezett programsorozata, amely különböző művészeti ágakat ötvöző, immerzív és kiemelten performatív műfajok területén létrejövő magyarországi és berlini produkciókat mutat be.

Kurátor: Szirmay-Kalos Léna.

Moritz Majce & Sandra Man: Choros IV

Az alkotópáros Choros című performansz-sorozata a test, a perspektíva és a tér közti viszonyokat vizsgálja. A görög „choros” szó eredetileg körtáncot jelent, egy ősi táncformára utalva. Majce és Man a Choros I és II darabokban mozgásmintázatokat használtak a közönség terének és résztvevőinek befolyásolására; a Choros III ellenben egy természeti tájban, hegyek között mozgó előadót örökített meg, azt vizsgálva, miként lehet a természeti közeget az előadóterem terében kiterjeszteni. A Choros IV koreografált filmek sorozatából áll, hozzáadott szöveggel és hanggal, és egy meghatározott tér emberi érzékekekel való megélésére, illetve ennek befolyásolására koncentrál. A római színházak scaenae frons-a, azaz a színpad mögötti festett fal szolgáltatja az előadás alapmotívumát, amely eredetileg arra szolgált, hogy eltakarja a környező tájat a néző elől.

MM18 Artikel1
Fotó: Moritz Majce és Sandra Man

Moritz Majce és Sandra Man

A Berlinben és Bécsben élő Moritz Majce képzőművész. Munkáiban a látást téri élményként vizsgálja. Sandra Man költő, koreográfus, aki ugyancsak Berlin és Bécs között osztja meg életét. Munkái a szöveg, a hang és a tér viszonyára fókuszálnak. Majce és Man a képzőművészet és az irodalom történeti példáira alapozva, azokat újraértelmezve fogalmazzák át a koreográfia mint művészet definícióját, kifejlesztve saját, egyedi művészeti nyelvezetüket.

Felix Mathias Ott: Klavier und Körper

A Klavier és Körper a zongora és az emberi test duettje. Az összehangzás formái, viszonyai, az emberi test korlátai kerülnek górcső alá a performanszban, az ijesztő konfrontáció és az intim átélés közötti, széles mezsgyét járva be. A CHB-ra adaptált darabban a közönség mélyebb bevonását egy vetítővászon használata is segíti.

MM18 Artikel2
Felix Mathias Ott: Klavier und Körper. Foto: Giorgia Palmisano

Felix Mathias Ott kutatása 2017 őszén indult, az Archivio Conz és a Performance Agency első közös, nyilvános eseményén való részvétellel. A kutatás kiindulópontját a dadaista Richard Huelsenbeck archívumában felfedezett, korábban évtizedekig elveszettnek hitt hangfelvétel szolgáltatta. A felvételen az hallgató, ahogyan 1966. szeptember 10-én a londoni Destruction in Art Symposium programjának részeként Rafael Montañez Ortiz baltával elpusztít egy zongorát. A felvételnek nem csak művészi, de dokumentatív értéke is kiemelkedő – a pusztítás mint művészeti gesztus itt vált először láthatóvá nemzetközi trendként.

Felix Mathias Ott

Felix Mathias Ott berlini koreográfus. A HZT Berlinen kortárs táncművészetet és koreográfiát tanult, diplomázása óta pedig díszlettervezőként, videóművészként, előadóművészként és koreográfusként dolgozik.

Koprodukciós partnerek: Archivio Conz és The Peformance Agency, Tanzfabrik Berlin, APAP az Európai Unió Kreatív Európa programja

Vass Imre: taking place

„Valami éppen történik” és „helyet foglalni”. Ezt fedi le a taking place kifejezés. Ezen jelentések összeolvadása egy folyamatos süppedést eredményez a színházi székekbe, a nézői szerepbe. Állandó közelítés, soha meg-nem-érkezés.

Minden egyes szembecsukás egy fénykép, fixálja a pillanatot, próbál valami magyarázatot találni arra, ami történt. A lehetőség és sokféleség egy szingularitássá, konkrétummá omlik össze, ha ránézek. De minden egyes szemkinyitás egy újabb lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak a dolgok a nevükből és jelentésükből.

MM18 Artikel3
Foto: Brigitta Tóth

Az előadásban kimerevített képek, történetszilánkok lebegnek egymás mellett, egymással párhuzamosan. Ez a kollázs úgy épül fel, mint az elme: összeköt, magyaráz, interpretál, jelentéssel ruház fel, értelmet ad. De mi van akkor, ha a tapasztalat, a tapasztaló és a tapasztalás valójában nem különül el, hanem egy és ugyanaz?

Ha minden csupán relációban létezik, láthatunk-e valamit csak annak, ami? Elegendő-e a jelen pillanat vagy elviselhetetlen?

Koncepció, Koreográfia: Vass Imre
Alkotótársak és előadók: Somló Dávid, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara, Vass Imre
Hang, zene: Somló Dávid
Fény: Dézsi Kata
Produkciós Partner: Katlan csoport
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, NKA, MU színház, Új Előadóművészeti Alapítvány, SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány

MM18 Artikel Logok

Vass Imre táncos, koreográfus, performer, 2007-ben végzett a Budapest Tánciskolában. Dolgozott Szabó Rékával (Tünet Együttes), Hód Adriennel (HODWORKS), Gál Eszterrel (Company ST), Zsalakovics Anikóval (Andaxinház), Goda Gáborral (Artus), Nagy Józseffel (Jel színház), Ladjánszki Mártával, Boross Martinnal (Sztereo Akt), Debreczeni Mártonnal és Juhász Andrással (Don’t Eat Group). Külföldön az Ultima Vez [BE], United Sorry [AT\NL], Rapid Eye [DK] és Ingri Fiksdal [NO] társulatokkal. 2010-ben a ImPulsTanz bécsi táncfesztivál, danceWEB ösztöndíjasa volt, 2012-2013 a SPAZIO rezidencia sorozat résztvevője. 2010 óta készít önálló munkákat. Érdeklődésének fókuszpontjai: a nézők szerepe a színházban, a nézők és előadók kapcsolata, előadói szerepek, a színházi tér demisztifikálása. Előadásaival megfordult már Amszterdamban, Berlinben, Brüsszelben, Olmützben és Pozsonyban.

Zorka Wollny: The Hearing Trumpet

A szürrealista festő és regényíró, Leonora Carrington The Hearing Trumpet című munkáját tíz előadó kelti életre. A vokális koncert a térérzékelés befolyásolását, megváltoztatását szolgálja; rövid etűdjei nevek ismétléséből, dalszövegek, részletek felidézéséből, dátumok és órák recitálásából, hümmögésből, suttogásból állnak össze.

MM18 Artikel4
Zorka Wollny. Foto: Małgorzata Mazur

Zorka Wollny tisztán akusztikus kompozíciója a hangot a maga legtisztább minőségében próbálja megmutatni, egyszerre áthidalva és összemosva a határokat hang, zaj, zene között.

Zorka Wollny

Zorka Wollny akusztikus konpozíciókat készít, intézmények, gyárak és üres terek számára. Munkái a képzőművészet, színház és kortárs zene közötti, átmeneti teret lakják be. Kollaboratív produkciós stílusa gyakran nyilvános meghallgatásokkal, próbákkal és műhelymunkával kötődik össze, amelyek során egyének, csoportok és közösségek közti együttműködési formákkal kísérletezik. Legfrissebb projektje, a Dissent az idei CTM Berlin fesztivál nyitóelőadása volt.

Facebook-esemény