2018. június 4. | RULES: a hétföi programok

Hétfőtől péntekig
 
16:00–23:00 Interaktív kiállítás
19:00–22:00 Napi előadások
 
CHB Breuer terem, földszint
 
Nemmivoltunk! Crew
Szabadfoglalkozás 
 
A RULES fesztivál központi elemét a Nemmivoltunk Crew! Szabadfoglalkozás című, a magyar nevelés-oktatás helyzetére reflektáló projektje jelenti.
Mostanában az általános tendencia a rendteremtésre vitatott módon olyan ideológiai vízió mentén történik, amely a társadalmi struktúrákban és intézményekben a tekintélyelvűség jelenlétét támogatja. Míg a rend hiánya káosszal teli környezethez vezethet, a rendteremtés lázas vágya szigorúan kopár körülményeket teremthet. Miért van az, hogy az ember rend iránti hajlama mind az egyén, mind pedig a köz szintjén problematikus? 
 
A Nemmivoltunk! Crew ezt a feszültséget azonosítja, ahogy felidézik évtizedekkel ezelőtti személyes iskolai élményeiket. A most harmincas éveikben járó művészek az iskolát olyan intézményrendszernek látják, ahol a normákat elsajátítjuk. Az iskolai osztály egy olyan laboratórium, mely egészen fiatal kortól a felülről lefelé irányuló (top-down) hatalmi struktúrák elfogadását segíti – és amely felnőtt korunkban is rengeteg frusztráció és szorongás forrása. A Szabadfoglalkozás szeretné az unlearning, tehát a tanulás visszafordításának folyamatán keresztül megkérdőjelezni ezeket, és megkísérli felszabadítani mind az egyéni, mint a kollektív tudat autonómiáját.
 
Vannak dolgok, amiket egyedül jó csinálni, és vannak, amiket jobb csapatban. 2009 óta Bátory Péter, Brückner János, Falvai Mátyás, Filler Máté, Szabó Ottó és Tóth Márton Emil alkotják a Nemmivoltunk! Crew kreatív stábját. Együtt lefedik szinte az összes művészeti médiumot, és ezeken keresztül megosztják saját perspektíváikat a külvilágról, amely egyszerre játékos és elgondolkodtató a kísérleti helyzeteket kedvelő közönség számára. A főbb felfedezendő területek a kötelezettség és az intézményi kontroll formái, például a szabályok és az oktatás. 
 
 
20:00–20:30
CHB Weininger előadó, 1. emelet
A Montag Modus bemutatja:
 
Trapp Dominika
Parasztok Atmoszférában – Lábjegyzetek
 
Fotó: Donnak Janos
 
A Parasztok Atmoszférában projekt arra tesz kísérletet, hogy a népi kultúra örökségét kritikai szempontok alapján interpretálja, valamint hidat próbál verni a kortárs képzőművészet progresszívnek nevezhető ágának képviselői és a táncház-mozgalom új generációjának tagjai között egy közös, kutatáson alapuló produkció létrehozásával.
 
Az 1970-es években, a szocializmus évei alatt a táncházak a magyar „ellenkultúra” fontos helyszínei voltak. Az utóbbi időkben a paraszti kultúráról szóló eszmecseréket gyakran a jobboldali politikával hozzák kapcsolatba, és azok interpretációit a tradicionalizmus uralja. A Parasztok az atmoszférában csoport kollaboratív munka formájában a népi kultúra örökségét a kritikai módszertan eszközeivel fedezi fel. Trapp Dominika Parasztok Atmoszférában – Lábjegyzetek performansz-előadását Porteleki Áron zenéje kíséri, és célja, hogy tágabb kontextusba helyezze a Parasztok Atmoszférában sokrétű kutatómunkáján alapuló zenés darabját, melyet június 5-én, kedden este 8-kor láthat a közönség a CHB Moholy-Nagy-termében.
 
Trapp Dominika festőként diplomázott a Magyar Képművészeti Egyetemen 2012-ben. Legújabb, kutatómunkán alapuló projektjében a tárgy és a globális/lokális trendek kapcsolatát vizsgálja, valamint a művész kompetenciáját ebben a kontextusban. Kurátorként dialógust törekszik teremteni olyan közösségek számára, amelyek egymástól elzártan működnek kulturális, politikai, földrajzi vagy más okokból. Trapp Dominika egyéni munkáival több kiállításon vett már részt Magyarországon, Berlinben, Londonban, Brnoban és Isztambulban. 
 
 
20:40–21:00
CHB Moholy-Nagy-terem, 2. emelet
A Montag Modus bemutatja:
 
Clément Layes / Public in Private
ONON 4
 
A z előadás fókuszában a kinyíló és becsukódó ajtók, egy bűntény által felvetett kérdések, valamint az intenzív érzelmek megélése állnak. Az ONON hét rövid performanszból álló sorozat, amelyek 2017 és 2019 között jönnek majd létre, és egy végső, az előző hét előadást magába foglaló nagy performanszban csúcsosodik ki. Az ONON sorozat egy új, a ritmussal foglalkozó kutatás része, amelynek részei a The Eternal Return (Örök visszatérés) és az Emergency Artist (Vészhelyzeti művész). Layes a ritmust veszélyes és izgalmas fogalomként kezeli, mivel közvetlenül az élmény szintjén működik, és azelőtt fejti ki ránk hatását, mielőtt tudatosodna bennünk.
 
Koncepció: Clément Layes
Megvalósítás: Cécile Bally, Nir Vidan, Asaf Aharonson
Látványterv: Clément Layes, Jonas Maria Droste
Produkciós vezetés: björn & björn
Támogató: Senat Department for Culture and Europe
 
Clément Layes koreográfusként és előadóként él és dolgozik Berlinben 2008 óta, ahol Jasna Layes Vinovrskival együtt társalapítója volt a Public in Private társulatnak. A koreográfia, a képzőművészet és filozófia határán munkája főképp a mindennapi élet megfigyelésén alapul. Előadásait, például az Allege (2010), a Der grüne Stuhl (2012), a Things that surround us (2012), A dreamed apparatus (2014), a TITLE (2015) és a The Eternal Return (2017) több, nemzetközi színpadon is játsszák.
 
 
21:15–22:00
CHB Weininger előadó, 1. emelet
A Montag Modus bemutatja:
 
Sergiu Matis
Nocturne for broken vocal cords (Noktürnök szakadt hangszalagokra)
 
A Nocturne for broken vocal cords a romantikus műfajt, annak éjszakával és sötétséggel megigézett, természet-utánzó és folklórral kacérkodó világát megidéző performanszok és szövegek sorozata. A noktürn sűrű kottáját az akusztikus és motorikus zajok masszív tömege, valamint a nagy sebességgel mondott vagy kiáltott, újrahasznosított szövegek alkotják. A tájékozódást a glitch-ek, a töredékes mozgások és hangok özönében a mozgásra és hangra alkalmazott koreográfiai eszközök teszik lehetővé, amelyek koherenciával ellenpontozzák a káoszt. Az intenzív kiabálás a hangot reménytelen és fájdalmas dallammá alakítja. 
 
Sergiu Matis táncos és koreográfus. Az éppen poszt-kommunistává vált Romániában már gyermekkorában megfertőzte a balett technikája, most pedig tanulva a gépektől, összekaparva a történelem cserepeit, és személyes, valamint a nyugati tánctörténelem emlékei között szökellve és csúszkálva új virtuozitást keres. Matis szívesen játszik a nyelvvel performatív szövegek formájában, megkoreografálva a jelentést és az eszméket, kacérkodva a költészettel és az elmélettel, egy csipet zsigeri mocsokkal és sablonos zajokkal operálva.