12.10.2018 20:00 | Montag Modus #21: Figuring the Archive

A Collegium Hungaricum Berlin december 10-én este 20:00 órakor mutatja be a Montag Modus performance-sorozat legújabb kiadását. A huszonegyedik alkalommal megrendezett estének ezúttal „Figuring the Archive” („Az archívum értelmezése”) a címe, amelynek keretében a közönség Jule Flierl, Mirjam Sögner, Cuhorka Emese, Molnár Csaba és Just in Kennedy előadásait nézheti meg. 

A „Figuring the Archive” a 20. századi tánctörténet ikonikus alakjai segítségével fogalmaz meg aktuális társadalomkritikát. Inspirációként szolgál Oskar Schlemmer koreográfiája, aki a 20. századi technikai fejlődés hatására olyan geometriai térkisérleteket adaptált táncelőadásokra, amelyek a kor technikai lehetőségeire reflektáltak; Isadora Duncan munkásságának kritikus újraértelmezése, amely a női test nyugati kultúrában elterjedt ábrázolásmódjával foglalkozik; valamint Valeska Gert által ismertté vált groteszk tánc műfaj, amely ma is gyógyírként szolgálhat a komplex társadalmi folyamatokra. 
 
Az esemény nem tesz kísérletet a 20. századi nyugati tánctörténet holisztikus értelmezésére, hanem egy szubjektív válogatást mutat be, amely elsősorban a test kulturális szerepét vizsgálja a múlt századtól napjainkig.
A Montag Modus a CHB kéthavonta megrendezett programsorozata, amely különböző művészeti ágakat ötvöző, immerzív és kiemelten performatív műfajok területén létrejövő magyarországi és berlini produkciókat mutat be. A sorozat a Külügyminisztérium támogatásával jön létre. 
 
Kurátor: Szirmay-Kalos Léna 

Program:

Jule Flierl: Dissociation Study

Fotó: Luise Meier 

A Dissociation Study az arc groteszk tánca és egyben az énekhang és az arcmimika összhangja elleni küzdelem. A cél ezeknek a koordinációs folyamatoknak a teljes mértékű függetlenítése egymástól. A disszociáció továbbá egy mentális állapotot jelent, amelyet zavarodottságként tartanak számon. 

A Dissociation Study egy játék az előadó koordinációs képességével, amely a jövő testjének kérdésére mutat rá. Egy testre, amely analóg mivoltján túl, egyszerre több irányba is mozog. 
Az előadáshoz Valeska Gert avantgárd táncosnő 1920-as évekbeli „Coloratúra” című darabja szolgált inspirációként.
 
Jule Flierl berlini táncos, koreográfus és vokál-akrobata. Kortárs táncot tanult a SEAD-Salzburgon, az élmúlt években pedig olyan alkotókkal dolgozott együtt, mint Christine Borch, Martin Nachbar, Ibrahim Quarishi, Gintersdorfer/Klaßen és Tino Sehgal. A montpellier-i ICI CNN koreográfiai exerce-programját – ahol a táncos hangjának a táncoló test reprezentációjában játszott szerepét kutatta – 2015-ben fejezte be. 

Cuhorka Emese és Molnár Csaba: Mestermunka | Work-in- Progress

Fotó: Cuhorka Emese

Mozgó képeslapok a közös tudatalattiból, az emberiség kimerevített állapotai, ritmusba szelídített révület, szenvtelen besorolás. Tánccá őrölt fájdalomcsillapítók, az összehasonlíthatatlanság emelkedett, páros magánya. A folyamatos tenni-hatni akarás vágtája, melynek szertartásos menetében a test is csak szolgáló. A koreográfia végül az absztrakció és a konkrét jelentés határán elhelyezkedő mozdulatok sorozatából épül fel.

A Bauhaus formavilágából és a Triádikus Balettből inspirációt merítve a darab azt vizsgálja, hogy a test hogyan szabadulhat meg az idők során rárakódott kulturális jelentésektől, hogyan válhat le a rárakódott szimbólumokról. A jelmezek mind olyan tárgyak, melyek a szabad mozgást nagyban befolyásolják, így a funkcionálisan akadályoztatott testnek újra kell teremtenie saját önállóságát. Vajon képes lesz ezáltal új jelentések létrehozására?

A test, mint mestermunka, magában hordozza a rutinból adódó emlékeket, ugyanakkor egyszerre az emlékkeltés eszköze is. Definiálja az egyént és annak lehetőségeit, hiszen a testét módosítva mindenki manipulálhatja a környezetét, ezzel nyitva teret a változásnak és az újraértelmezésnek.

Koncepció, koreográfia, előadás: Cuhorka Emese, Molnár Csaba | zene: Gryllus Ábris | jelmez: Vass Csenge | Mentor: Fülöp László | Támogatók: Nemzeti Kulturalis Alap, SÍN Arts Kulturális Központ, Műhely Alapítvány, Off Alapítvány.

Cuhorka Emese és Molnár Csaba a Budapest Kortárstánc Főiskola egykori növendékei, akik azóta táncosként és koreográfusként a saját és a Hodworks társulat darabjain is dolgoztak együtt. Az elmúlt években több előadásuk is bekerült az Aerowavesbe, illetve részesültek Lábán Rudolf-díjban is (Anyádék rajtam keresnek, Nyúzzatok meg). Molnár Csaba 2018-ban az Fülöp Viktor Program ösztöndíjasa.

 

Mirjam Sögner: Dancer of the Future

Fotó: Martin Schwarz

A fekete-fehér fényképeken, amelyek ennek a testtel írott esszének a kiindulópontjai, Isadora Duncan pózol. Duncan „A jövő tánca" című kiáltványában leírt harmonikus mozdulatsorok rekonstruálása helyett, Sögner a töredékességre és az egyes részletekre – azoknak is a queer olvasatára – teszi a hangsúly. Afféle porózus felület jön így létre, mely mögött a női test ábrázolásának több mint kétezer éves nyugati tradíciója sejlik fel.

A mozgás nomenklatúrájának első pillantásra látható elavultsága és a test kortárs ábrázolásmódja közötti feszültségben a „természetes" női gesztusról kiderül, hogy az is egy kulturális konstrukció. Az arckifejezések és a testhelyzetek pedig, a biológiai és társadalmi nemektől elvonatkoztatva csupán átörökített és a testünkbe kódolt mozdulatok.

A Dancer of the Future egy egész estés, színházi térben megvalósuló duett. A Montag Modus alkalmából az előadás egy performatív installáció formájában kerül bemutatásra, ami kifejzetten a CHB tereire készül.
Koncepció, koreográfia, előadás: Mirjam Sögner | zene: Barney Khan | jelmez: Mirjam Sögner | Támogatók: Stadt Salzburg, Land Salzburg és Österreichischer Bundeskanzleramt.

Mirjam Sögner osztrák koreográfus és előadó. Bécsben és Berlinben dolgozik. Tanulmányait a bécsi MUK-n és a hollandiai ArtEZ Arnhemen, kortárs tánc, artistic research és koreográfia szakirányokon végezte. Darabjait többek között európai, kanadai és ausztrál színházak és fesztiválok tűzték programjukra, illetve az Aerowaves 2016-on is szerepeltek. Legutóbbi munkáját, a RAYS című egyszemélyes, Siegmar Zachariasszal és Renae Shadlerrel közösen készült darabját a brut Vienna mutatta be.

Just in Kennedy: JUKEBOX

Fotó: Bart Babinski

A Jukebox, avagy Isteni színjáték újraértelmezett popdalokkal és sci-fi rekvizitumokkal egy szóló performansz, melynek előadója Pisstol, Etherland egy kedves guberálója. Legfrissebb szerzeményeit, melyeket a Belsőégésű Apokalipszis nyomán kietlenné vált Föld nevű bolygóról zsákmányolt, a közönségnek is megmutatja. Kis időutazónk közszemlére tesz egyebek mellett egy neon-pink piszoár-tortát és egy élénk rózsaszín karaoke-gépet, vagyis az összehordott tárgyak egyértelműen a rózsaszín jegyében állnak. Az érzéki koreográfián, stand-up comedy-betéteken és az operaszerű előadásmódon keresztül pedig a közönség tulajdonképpen maga válik azzá a tájjá, melyet Pisstol bebarangol.

Just in F Kennedy az Egyesült Államokból, St. Croix szigetéről származó, jelenleg Berlinben élő művész. Első diplomáját 2006-ban, a Wesleyan Egyetem tánc és etnikai tanulmányok szakán, második diplomáját pedig 2013-ban a HTZ Berlin koreográfia mesterszakán szerezte. Korábban többek között olyan alkotókkal dolgozott együtt, mint Ligia Lewis, Isabel Lewis, Tino Sehgal, Adam Linder, Jeremy Wade és Peaches. Just in aktuális projektjei között szerepel egy sci-fi opera, a BOYZ in the WOODS nevű együttesével közösen készített darabok, valamint Adam Linder új operája, a The Want.